Ahogy a málnás tortácskánál leírtam, a családi joghurtos receptünk alapja sok sütinknek, így ennek is.
Hozzávalók:
1 joghurt
2 liszt
2 tojás
1,5 cukor
0,5 olaj
1 zacskó vaníliás cukor
1 zacskó sütőpor
250 g túró
300 g málna
Elkészítés:
A sütőt előmelegítjük 180 fokra. A tészta hozzávalóit összekeverjük, a túrót villával összetörjük. Tepsibe öntjük, pár percig sütjük, amíg a széle el nem kezd szilárdulni. Ekkor kivesszük a sütőből, rászórjuk a málnát, majd visszarakjuk a sütőbe.20 perc után ellenőrizzük tűpróbával, nem szabad, hogy ráragadjon. Körülbelül 25-35 perc után vegyük ki a sütőből, hagyjuk kihűlni majd tálaljuk.
Legnagyobb kedvenceim egyike ez a fanyar, de mégis édes, könnyű nyári sütemény. Habár egyenlőre nincs banánérlelő meleg, mégis jól esik a családi ebéd után, vagy csak "bűnözésképp" az esti film közben...:)
A leírása sokkal bonyolultabbnak hat, mint amilyen valójában, szóval senki ne ijedjen meg!
A recept körülbelül 8 db apró tortához, vagy egy 24 cm-es tortához elegendő krémet tartalmaz:)
Hozzávalók:
Gyümölcsös zselé réteg:
1 csomag Dr. Oetker Expressz tortazselé piros színben
(nagyon jó találmány, 2 perc alatt, főzés nélkül ott is van a
csoda zselé réteg a tortánk tetején:)
tortánként kb 8-10 szem málna vagy meggy,szeder,ribizli, amihez kedvünk van
Túrókrém:
200 ml tejszín habbá verve
250 g túró
egy citrom reszelt héja
2 zacskó vaníliás cukor
1 zacskó Dr. Oetker Expressz Zselatin fix por
2 tk porcukor
kb 200-250 g gyömülcs (málna, eper,ribizli,áfonya vagy vegyesen)
Piskóta:
1 joghurt
2 liszt
2 tojás
1,5 cukor
0,5 olaj
1 zacskó vaníliás cukor
1 zacskó sütőpor
Elkészítés:
A piskóta a legegyszerűbb, és szerintem legjobb családi receptünk, az ismert kefires,tejfölös, poharas sütik rokona. Mérőpohárként a joghurt pohara szolgál, azzal mérjünk ki minden hozzávalót egy tálba, majd keverjük sima tésztává.
(Ez az alaptészta szolgál nálunk a meggyes pite, a túrós meggyes pite, a csokis-banános és az almás-fahéjas, valamint a feketeerdő torta és a gyümölcskenyér alapjául is, de még muffinokat is ezzel szoktam csinálni, mert szabadon variálható mindenféle gyümölccsel).
Ha van apró tortakarikánk, amiben mini tortákat tudunk készíteni, akkor célszerű egy sütőpapírral kibélelt tepsibe simítani a tésztát, hogy csak a kívánt méretre kelljen a sütés után szaggatnunk.
Ebből a tészta mennyiségből kijön egy 24 cm-es torta, és 8 db kicsi, 6 cm-es minitorta (természetesen ha mindkét verziót el akarjuk készíteni, dupla adag krém, illetve zselé kell). Ha nem akarunk egyszerre ennyi tortával bíbelődni (habár az egész -persze hűlés nélkül- nem tart tovább fél óránál), akkor érdemes egy 24 cm-es kapcsos tortaformában megsütni körülbelül ujjnyi vastag piskótát, a maradék tésztából pedig az előbb felsoroltak valamelyikét megsütni, mert még másnap is isteni puha marad.
Szóval ha bekevertük a tésztát, 180 fokos, légkeveréses előmelegített sütőben süssük vékony lapként 10-15 percig (hústűvel ellenőrizzük!), tortaként vagy piteként 25-35 percig.
Ha megsült, hagyjuk kihűlni teljesen.
Miután kihűlt, szaggassuk ki a tortáinkat a kis hengerekkel úgy, hogy a henger alján maradjon meg a piskóta, mert a henger fogja tartani a másik két réteget, amíg a hűtőben pihennek.
A krém összeállítása is egyszerű, verjük fel a tejszínt, majd tegyük félre. A túrót és a citromhéjat robotgéppel keverjük ki, szórjuk rá a zselatin fixet, adjuk hozzá a cukrokat és a gyümölcsöt; keverjük tovább, végül forgassuk bele a tejszínt is. Ellenőrizzük, hogy elég édes e, majd kanalazzuk a piskóta tetejére, és rázogassuk el, hogy sima legyen a felszíne.
Tegyük a hűtőbe pihenni.
Körülbelül 1-1,5 óra múlva már szilárd lesz annyira, hogy a gyümölcsöket rá tudjuk pakolni, illetve le lehessen önteni a zselével (aki nem szereti, annak persze nem kell). A málnát, meggyet, szedret tegyük a túró tetejére, majd 250 ml forró vízzel keverjük ki a zselét, és egy kanál segítségével adagoljuk ki gyorsan a tortácskák tetejére, végül tegyük vissza a hűtőbe.
Végül várjuk meg, amíg megszilárdul teljesen, és együk meg gyorsan!:)
Régen a filmekben (és mesékben) mindig néztem, ahogy feltálalják az egybesült pulykát a sok szósszal és körettel a családok és mindenki boldog. Valahogy olyan különleges hangulatúnak éreztem ezt a dolgot.
Rákaptam én is mostanában az egybesült dolgokra, habár nem pulykával, ez tény:)
Ezt a fogást akár vasárnapi ebédre is fel lehet tálalni, igazi nyári frissesség a sok citromtól.
Hozzávalók:
egy közepes csirke (kb 1,5 kg-os)
4 citrom félbevágva
kb 4-5 db 10 cm-es rozmaringág
2 tk őrölt rozmaring
1 fej fokhagyma
4 ek olívaolaj
fél kg újkrumpli félbevágva
egy fej vöröshagyma cikkekre vágva
só, bors
Pár órával (vagy akár egy nappal) a sütés előtt érdemes befűszerezni a csirkét.
Erre a legegyszerűbb megoldás, ha a megmosott csirkét egy kisebb szemeteszsákba (pici fehér fürdőszobai szemetes zsákja éppen ideális) beletesszük, majd rászórjuk az őrölt rozmaringot, az olajat, körülbelül egy teáskanál sót, borsot. A citromokat is mellé tesszük, kicsit kinyomkodva, illetve egy egészet bele is tömködünk. A fokhagymákat nem kell megpucolni, csak szétválasztjuk a gerezdeket, nyújtófával vagy húsklopfolóval megnyomorgatjuk, majd bedobáljuk a zacskóba (a gerezdekből is párat a csirkébe nyomunk). A rozmaring ágakat is beledobjuk a zacskóba, majd bekötjük a száját és alaposan eldolgozzuk a csirkén a sok fűszert, hogy mindenhova jusson mindenből. Ezután hűtőbe tesszük, és a sütésig hagyjuk pácolódni.
Sütéskor előmelegítjük a sütőt légkeverésre 170 fokra. Amíg felmelegszik, a fél kiló krumplit megmossuk, és félbevágjuk. Egy nagy tepsibe rendezzük és megsózzuk, elkeverjük a cikkekre vágott hagymával. Majd jöhet a csirkénk, a zacskó teljes tartalmával együtt tegyük a krumplira és toljuk be a sütőbe. Legalább másfél órát süssük, 30 percenként ellenőrizzük a krumplit átkeveréssel. Másfél óra után vegyük feljebb a hőfokot (akár grillre is), és süssük még 15 percig. Ezután vegyük ki a sütőből és pihentessük 10 percet, majd tálaljuk. Friss zöld salátát, vagy tzazikit is adhatunk hozzá, de így is nagyon laktató ebéd / vacsora (sőt, ha marad másnapra, akkor csirke gyros, vagy tortilla alapanyaga is lehet).
